Arra gondoltam első körben, olvasva a Mobilaréna tesztjét, hogy ha hozzám kerül az Aspen, akkor keresem majd a menthető dolgokat benne, próbálom majd fellelni a pozitívumait. Nem titok, bizakodva álltam a telefonhoz a bejelentés pillanatától kezdve. Öreg M600-asom utódját véltem felfedezni, így teljes extázisban bontottam fel a dobozt és kapcsoltam be a GreenHeart okostelefont. Ez volt az a pillanat, amióta még többet dohányzom és alkoholizálok, ráadásul a gondolat többször is kerülgetett, hogy a kártyámat visszarakjam a butább M600-ba.
Meg kell hagyni, a krémet próbálom. Mindig azt a felső szegmenst, amiért egy IT guru él-hal. Volt szerencsém a HD videós Vivazhoz, a teljes X10 flottán keresztül pedig a világmegváltó operációs rendszerbe szerettem bele, nevezetesen az androidba. Gondoltam is rá, hogy egy nyílt és ütős OS után nehéz dolga lesz a Windowsnak, de megadtam a kezdeti esélyeket. Nem kellett volna.
Itt szeretném leszögezni, hogy a készülékkel semmi bajom. Már mint a vassal. Oké, a LED vaku hiányzik, ennyi és semmi több ami zavar. A kijelző szép, kikapcsolva tükörszerű, határozottan érzékel. A gombok jók, bár a QWERTZ azért egy enyhe kis öv alatti rúgás mind a mai napig az SMS-eknél. Miért nem jó az angol kiosztás, nem értem. Szóval a készülék egyben van, nem recseg-ropog. Patent dolog, akksi is jól bírja, nálam két nap sok zenével, sok WiFi-vel és temérdek nyomkodással.
Jellemezni nem nagyon akarom, aki tesztet olvasott már, az tudja hogy néz ki, mi van hozzá. Akit érdekel, az utána fog járni. Ez az egyik ok, amiért nem fogok részletesen nyilatkozni magáról a telefonról, menürendszerről. A másik, hogy nem is értek hozzá. Régen volt Windows telefonom, ez nekem kicsit más, kicsit bonyolultabb. A harmadik okom pedig az, hogy a napi 24 órából talán 12 az, amit üzemel a telefon. Mármint üzemel a maradék 12-ben is, csak hiányoznak funkciói.
Ha én lennék a Windows atyja, ezt a rendszert egy laza mozdulattal dobtam volna vissza az informatikusaim elé. Nem fogok kertelni, nem is tudom magam máshogy kifejezni, az Aspenen futó rendszer instabil, kezelhetetlen, logikátlan és abszolút nem méltó az amúgy se patinás nevű Windows termékpalettájára. Arra gondoltam az elején, hogy biztos azért érzek így, mert előtte jó pár hónapig nyúztam az Androidot. Kétség kívül ég és föld a kettő. De nem. Erre mindenki azt mondaná, hogy kegyetlenül rossz. Akkor jöttem rá erre, mikor egy este harmadjára fagyott ki, de akkumulátor-kivevős fagyásról beszélünk.
Nincs ez optimalizálva. Sőt, semmi nincs vele kezdve. A panelek meghalnak óránként, a rendszer csak hibaüzeneteket képes feldobni. Kedvencem, GreenHeart készülékről lévén szó, ha leveszem töltőről, szól, hogy húzzam ki a csatlakozót a hálózatból, mert pazarlom az áramot. Na ez az üzenet egyszer jelent meg, azóta FATAL ERROR felirat fogad helyette, majd egy gyors kikapcsolás és újraindítás következik. Ez nagyjából 2 percet vesz el az életemből, hála a négyféle intró egymás utáni levetítésének (Sony Ericcson logó, Windows logó, Sony Ericsson animáció, Green Heart animáció egymás után, ez így 1 perc. Utána zárolja a telefont, feloldani egy újabb egész perc.)
Egyelőre keresem az előnyeit. Mert eléggé széles körben bizonyította, hogy mennyi munkafolyamatra alkalmatlan a rendszer, de nem fogom elkapkodni, tuti van valami, amiben az Aspen jó. Az biztos, hogy a fagyások miatt és a folytonos újraindulás miatt olyan készülék lesz még 2-3 év múlva is, amiben nincsen egészen 5-6 órányi telefonbeszélgetés sem. Többet áll, mint ketyegne.
Ma felteszek egy screenshot programot és az összes hibaüzenetet ki fogom menteni, csak hogy lássátok, nem túlzok. A mobilos rendszerek legalja a Windows és ez az optimalizálástól mentes kezdetleges szoftver csak ront az esélyeken.
