A burkolat alatt
A masina szélsőséges mivoltát erősíti a hardver is, ugyanis bitangerős hardverrel lett megáldva. Erősebb a Z-nél, illetve nagyjából megegyezik annak utódjával, a frissen bemutatkozott Z1-el. Ez az erő leginkább a processzornak köszönhető, mivel a Qualcomm jelenlegi csúcsmodellje, a Snapdragon 800 chipset került beépítésre, ami négymagos és 2,2 GHz-en pörög, azaz már olcsóbb laptopok is megirigyelhetik. A grafikus gyorsító Adreno 330-as, RAM-ból pedig a megszokott 2 GB-ot kapta.
A belső memória 16 GB, melyet bővíthetünk 64 GB-ig Micro SD kártyával.
Ilyen hardver alá kell egy combos akkumlátor is, egy 3050 mAh kappacitású telep található hátlap mögött, melynek viszont nem vagyok megelégedve az üzemidejével. Szeretem nyomkodni a masinát, már csak a nagy kijelző miatt is, és ilyenkor olyan érzésem van, hogy percenként egy százalékkal megy le a töltöttség, mégha valójában kicsit lassabban is merül. Ez így becslés alapján jó másfél órát jelent folyamatos használattal, de szerintem a legjobb esetben sem lehet több 2-3 óránál, ami sajnos elég kevés. Átlagos használat mellett pedig ha a nap végére nem is merül le, másnap biztosan töltöre kell tennünk. Igaz, ott a Stamina mód, ami némileg segíthet a dolgon.
Szoftver
A Z Ultra Android 4.2.2 szoftverrel került piacra, ami már egy ráncfelvarrott verziója a 4.1-esnek, de azért nem eget rengető változásokról van szó. Ilyenek mondjuk nem is nagyon kellenek, mivel szerintem egész kiforrott a Sony rendszere.
A felhasználói felület a vártaknak megfelelően elképesztően gyors, nyoma sincsen akadásoknak.
A kinézete alapvetően teljesen ugyanaz, mint az összes idei Xperián, viszont a kijelző méretéhez igazították, ami annyiban nyilvánul meg, hogy 2-2 helyett már 3-3 gyorsindító ikonunk van a tálcán, több ikont is tehetünk ki a kezdőképernyőkre, és a főmenüben is egy-egy sorral és oszloppal több található belőlük, azaz már 6×6-os felépítésű az ikonrács. Egyébként a jobb helykihasználás érdekében picit kisebb méretűek is az ikonok illetve a három Android kezelőgomb (vissza, home, menü). Örvendetes, hogy a felhasználói felület már vízszintes tájolásban is használható, elsősorban azért, hogy a mágneses dokkolóra csatlakoztatva is rendesen tudjuk kezelni.
Az Android gombok illetve az értesítő sáv háttere a 4.2.2 óta átlátszó lett, hogy a háttérkép ott is látszódjon. Amit még észerevettem, hogy sötét lett a főmenü ikonjai mögötti réteg, és itt ezentúl egy balra húzással megjelenő ablakról tudjuk elérni az alkalmazások rendezési lehetőségeit és az azok közti keresést és törlést, míg korábban ez a főmenü fölötti részről volt elérhető. Az almenük háttere szürke helyett fehér lett, én jobban örültem volna, ha a téma háttérképe jelenik meg itt is, csak sötétebben, úgy ahogy még a 2.3-mas Androidban.
Előre telepített alkalmazások
A Google Crome tölti be a gyári böngésző szerepét, ami egész korrekt, leszámítva, hogy flash tartalamakat nem tud mejeleníteni.
A zelelejátszó a teljesen korrekt Walkman kliens, ami kapott egy új funkciót: mindig látható lesz alul az éppen játszott zeneszám címe és a zenevezérlő gombok. A Clear Audio + előre be van kapcsolva, ami tisztábbá teszi a hangzást, de csak a hangszórón, mert fülessel viszont szerintem ront a hangminőségen.
A galériában tudunk gyönyörködni a készülékre töltött és a vele készített fotóink között egy kellemes felületen. A képek betöltése lehetne gyorsabb is, ugyanis első megnyitáskor mindig egy homályosabb verziót tölt be és egy picit várni kell arra, hogy éles legyen. A Filmek alkalamzás is pofás felülettel bír, a legutóbb megtekintett film előnézetét is lejátssza felül.
A szokásos szervezőfunkciókon kívül előre vannak telepítve a Google féle alkalmazások, illetve a Facebook, a Track ID zenefelismerő, az RDS funkciós FM rádió, a Wisepilot (próbaverziós), a NeoReader, az Office Suite, az Intelligens csatlakozás, az Xperia Link, és a Biztonsági mentés / visszaállítás.
Az új, rajz nevű alkalmazással kidekorálhatunk egy saját fotót (bajusszal is), vagy készíthetünk saját kezű alkotásokat is, mondjuk igazi ceruzával, kihasználva a kijelző képességeit. Tollal ne várjunk túl nagy pontosságot a kijelzőtől, viszont ceruzával egész jól lehet rajta alkotni.
A Temple Run 2 játék is fenn van, melyben egy szörny elől kell menekülnünk, egész szép grafikával rendelkezik.
Mini alkalmazások is vannak természetesen, melyek a számítógépes operációs rendszerekhez hasonlóan kisebb ablakméretű változatban futnak.
Ennyit szántam a szoftveres részbe, de a Picasa oldalunkon még rengeteg képernyőképet találtok.
A következő részben a kameráé lesz a főszerep, majd összegzem is a készüléket.
